Hogyan alakul a szálló por kibocsátása Magyarországon?


A szállópor-kibocsátás a mezőgazdaságon kívül leginkább a szállítás, raktározásból, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelésből ered. A szálló por és a kén-dioxid magas koncentrációja lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén a téli szmog előidézői

Az uniós elvárásoknak megfelelően a szálló por 2 fajtáját különböztetjük meg: a 10 mikron és az az alatti átmérőjű részecskéket (PM10), valamint a 2,5 mikron és az az alatti átmérőjű részecskéket (PM2,5).
Az utóbbi, kisebb részecskék könnyebben eljutnak a tüdő hörgőibe, ezért magas egészségügyi kockázatot jelentenek.

2000 és 2016 között a PM10 nemzetgazdasági kibocsátása 42 ezerről 25 ezer tonnára, ezen belül a PM2,5 emissziója 16 ezerről 7 ezer tonnára csökkent. A számottevő mezőgazdasági PM10-szennyezés jelentős részben a kiterjedt szántóföldi területekkel és a trágyakezeléssel magyarázható. 2016-ban a háztartások a teljes PM10-emisszió 66%-áért voltak felelősek, a PM2,5-kibocsátásnak pedig 88%-át okozták.

Forrás: KSH 2018

ClearRentÉletmód

egészségkárosítókockázatszálló porszmog

Vélemény, hozzászólás?