A levegőszennyezettség hatásai az emberi légzőszervre


A tüdő a környezeti hatásoknak leginkább kitett szerv, mivel a légzés során naponta mintegy 20 000 liter levegőt lélegzünk be. A többségében többféle ok következtében létrejövő légúti betegségek kialakulásának jelentős részében a levegő szennyezettsége a súlyosbító – ritkábban a kiváltó – tényezők között szerepel.

Hatásmechanizmus szempontjából egyrészt a légutak gyulladásos reakcióinak (pl.
bronchitisz, azaz hörghurut) kiváltását, másrészt a légutak simaizomzatának görcsös
összehúzódását (pl. asztma rohamok) kell megemlíteni. A gépjármű-közlekedésből származó levegőszennyező anyagok mindkettő kiváltásában fontos szerepet játszanak.

Az allergia, főként a pollen-allergia nagyforgalmú területeken megfigyelhető fokozott gyakorisága – többek között – azzal magyarázható, hogy a pollenekre rárakódott porrészecskék megváltoztatják annak felületi antigénjeit és így torzult immunválaszt váltanak ki.

A fentiek szerint tehát a levegőszennyezettség szenzibilizálhat és gyulladást provokálhat, ezért a légúti betegségek oka, prediszponáló (elősegítő) faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet. A környezetszennyezés károsító hatása az expozíció milyenségén és mértékén kívül a szervezet immunreakciójától függ.

Az immunválasz is egyaránt lehet a légzőszervi megbetegedés oka, közvetítője és módosítója. Így tehát a légszennyeződés egészségkárosító hatását, illetve ennek mértékét a gazdaszervezet reakcióképessége alapvetően meghatározza.

Régóta ismeretes, hogy a szülők allergiás betegsége meghatározó jelentőségű gyermekük allergiás hajlama szempontjából. (Az már aztán a további környezeti és életmódbeli tényezőktől függ, hogy ez az allergiás hajlam mikor fejeződik ki klinikailag is egyértelmű betegség formájában.) Újabban számos olyan közlemény látott napvilágot, amely egyes enzimek genetikai polimorfizmusában látják az egyéni érzékenységbeli különbségek egyik okát.

A légszennyező anyagok élettani hatásai külső és belső tényezőktől függenek.

Külső tényezők: az adott szennyező anyag koncentrációja, az anyag toxicitása, más szennyező anyagok szinergista vagy antagonista hatása, az expozició időtartama és periódusai, valamint olyan környezeti tényezők, mint páratartalom, hőmérséklet stb.

Belső tényezők: az exponált szervezet általános állapota és érzékenysége az illető anyaggal, anyagokkal szemben. Ezek eredőjeképpen létrejöhetnek: kellemetlen hatások (pl. bűz,) kórélettani, csak célzott vizsgálatokkal kimutatható elváltozások (pl. légzésfunkció csökkenés), akut vagy krónikus betegségek, vagy halál.

Amellett, hogy a levegőszennyezettség fontos szerepet játszik a krónikus légzőszervi
betegségek gyakoriságában és súlyosságában, azt is tisztán kell látni, hogy ezek a betegségek többnyire multikauzálisak, azaz több okra visszavezethetők vissza. A levegőszennyező anyagok jelenléte sem korlátozódik kizárólag a külső környezetre, hanem a belső térben is jelen vannak, sőt egyesek éppen ott szaporodnak fel az egészséget veszélyeztető mértékben.

Ne engedje, hogy a munkahelyén elszaporodjanak a poratkák és a szennyezőanyagok.
Már a bejáratokban mondjon megált a kosznak és a mocsoknak.
vegye igénybe Ön is a ClearRent Tisztaságvédelmi Programot!

Felhasznált irodalom: Dr. Rudnai Péter közegészségtan-járványtan szakorvos/A városi levegőszennyezettség hatása az egészségre, különös tekintettel az allergiás légzőszervi betegségekre.

A cikket írta:

Arató Péter
marketingvezető

ClearRentÉletmódTisztaságvédelmi Program

asztmairodai szennyzettséglevegőszennyezettségporatkaszennyezőanyag

Vélemény, hozzászólás?